ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

Program


Hangforrás bérlet 20-21

Hangforrás bérlet 20-21

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Thursday, March 11 2021 7:00PM

Hangforrás bérlet 2019-20

Hangforrás bérlet 1.
2019. október 17., csütörtök 19:00 Farkas Róbert
Hangforrás bérlet 2.
2019. december 05., csütörtök 19:00 Antal Mátyás
Hangforrás bérlet 3.
2020. február 06., csütörtök 19:00 Ronald Zollman
Hangforrás bérlet 4.
2020. március 05., csütörtök 19:00 Ménesi Gergely

Hangforrás bérlet 2.
2019. december 05., csütörtök 19:00

Műsor:
W. A. Mozart: Szabadkőműves gyászzene (K. 477)
Dragony Tímea: Szimfónia 'OBRETAM' (ősbemutató)
Mahler: Dal a Földről – szimfónia

Vezényel: Antal Mátyás
Közreműködők:
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Ének: Schöck Atala, Kovácsházi István

Élet és elmúlás örök kérdésköre, elválaszthatatlan kettőssége hatja át a decemberi hangverseny programját. Három zeneszerzői vallomás követi benne egymást, három különböző évszázad s nézőpont gyermekeként, ám valamennyi a földi útról, annak céljairól, küzdelmeiről, szép és fájdalmas fejezeteiről szól hozzánk a hangok nyelvén. W. A. Mozart Szabadkőműves gyászzenéje (1785) bár közvetlen módon a komponista két bécsi páholytestvérének állít emléket (egyikük gróf Esterházy Ferenc volt), a mű tényleges dimenziói messze túlmutatnak az alkalomszerű rendeltetésen, mélységükben olykor a Varázsfuvolát és a Requiemet előlegezve. Bő századnyi idő elteltével, már az utolsó békeévek nosztalgikus fényárjában úszó Bécs egy másik, jóval terjedelmesebb zeneszerzői életvallomás helyszíne és ihletője lett: Gustav Mahleré. 1908–1909-ben, a komponista VIII. szimfóniáját követően keletkezett a monumentális, szimfóniaszerű dalciklus Dal a Földről címmel. Szokatlan méreteire és a teljes mű tartalmi súlyára való tekintettel, szimfóniaként jelölte meg kései alkotását a szerző. Ámde sorszám nélkül: félt ugyanis a végzetesnek tűnő „IX. szimfónia” felirattól, minthogy több ilyen darab komponálását követte már pályatársak halála, Beethoventől Dvořákig. A hat, varázslatosan hangszerelt tételhez kínai versek nyugati átköltéseit használta fel Mahler, amelyek az ő elrendezésében mintha egyetlen ívű pillantással, végső számvetésként járnák be az élet tereit: az ifjúságot, mámort és magányt, őszt és tavaszt, elidőzve a szépségen, majd elérkezve a búcsúig. Stílusában a romantika hagyományait szervesen folytatva sok szempontból már az új századra tekint a mű.

Dragony Tímea zeneszerzői pályája immár egyre szélesebb mederben bontakozik ki az ezredforduló óta. „OBRETAM” címet viselő szimfóniája, amely a Miskolci Szimfonikus Zenekar felkérésére készül, „az élet sokszínűségét, örömeit, boldogságát, nehézségeit, drámaiságát és összetettségét teszi hallhatóvá. A címben szereplő mozaikszót a zeneszerző az életben számára fontos emberi értékek szavainak kezdőbetűiből alkotta meg. O: odaadás, B: bátorság, R: remény, E: elengedés, elfogadás, T: tudásvágy, A: akarat, M: megértés és megnyugvás” – szól a kapcsolódó alkotói önvallomás.

Hangforrás bérlet 3.
2020. február 06., csütörtök 19:00

Műsor:
Bartók: Táncszvit
Janáček: Hegedűverseny
Sarasate: Carmen-fantázia, Op. 25
Dvořák: VI. (D-dúr) szimfónia, Op. 60

Vezényel: Ronald Zollman
Közreműködők:
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Hegedű: Ábrahám Márta

Hangversenyünk programja közkedvelt és fölfedezést érdemlő műveket egyaránt magában foglal. Bartók Béla kezdettől fogva népszerű alkotása volt a Táncszvit, amely a Budapest egyesítésének 50. évfordulójára rendezett ünnepi hangversenyre készült (1923), s benne újszerű közösségi hangot ütött meg a komponista. Később megfogalmazott alkotói vezéreszméje – a népek testvérré válása – megtestesüléseként éppen Táncszvitjét említette Bartók. Művének szerkezeti alapgondolata álom a zene nyelvén: tételeiben magyar, román és arab, többnyire népzenei mintájú dallamok alkotnak eszményi „létközösséget”, s azok egy részét igéző szépségű, magyaros-verbunkos karakterű zenei anyag köti össze.

Ábrahám Márta hegedűművész előszeretettel fedez és fedeztet föl közönségével is kevésbé játszott versenyműveket. Pár évvel ezelőtt a dán Carl Nielsen Hegedűversenyét tolmácsolta Miskolcon nagy sikerrel, most pedig a cseh Leoš Janáček „Egy lelkecske vándorlása” alcímet viselő darabjának (1926) szólistája lesz. Ellentétpárként a spanyol Pablo Sarasate tüzes Carmen-fantáziája (1883 c.) csendül föl hangversenyünkön.

Fölfedezésre érdemes kompozíció Antonín Dvořák VI. szimfóniája is, amelyet ma háttérbe szorít ugyan a szerző három későbbi darabja a műfajban, ám 1880-ban keletkezett alkotásával világsikert ért el a maga idején a cseh muzsikus. Nem kis része volt ebben a magyar Richter Jánosnak, a kor egyik vezető karmesterének, akinek a mű ajánlása is szól. Életerős, lendületes alkotás Dvořák Hatodikja, amelyet emlegettek már „cseh karácsonyi szimfónia”-ként is, mivel jellegében a nyitó- és zárótétel kezdőtémája egyaránt cseh karácsonyi énekekre emlékeztet. Fontosabb ennél a dvořáki poézis megragadó szépsége: kiváltképp a kezdőtételt gyakorta természetközeli tónus hatja át. Legeredetibb hangú tétele pedig a Scherzo, amely típusában nagyobbrészt tüzes furiant, mintegy a Szláv táncok birodalmába röpítve el ezzel hallgatóját.

A belga karmester Ronald Zollman a világ több mint másfélszáz zenekarát dirigálta már öt kontinensen.

Hangforrás bérlet 4.
2020. március 05., csütörtök 19:00

Műsor:
Schubert: C-dúr nyitány olasz stílusban (D. 591)
W. A. Mozart: C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra (K. 299)
Szervánszky: Fuvolaverseny
Schubert: VI. („Kis” C-dúr) szimfónia (D. 589)

Vezényel: Ménesi Gergely
Közreműködők:
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Fuvola: Matuz István
Hárfa: Szilvásy Júlia

Olasz, osztrák és magyar színvilágot vegyít egymással – különféle kombinációkban – a Hangforrás esték záróhangversenyének programja, még ha a szerzők születésük szerint csupán kétfajta nemzet fiai voltak is. Két „olasz stílusban” írt nyitányával és korai szimfóniáival – főként a márciusi koncertünkön fölhangzó „Kis” C-dúr darabbal – Gioachino Rossini művészetének megigéző erejéről vallott a még igen fiatal Franz Schubert. E három alkotás egyazon időszak (1817–1818) termése volt – az olasz operaszerző ellenállhatatlan dallamai épp akkoriban hódították meg Bécs közönségét –, s közülük most kettő szolgál műsorunk keretéül, az összeállítás nagy részére jellemző hangnemi egység jegyében. A „Kis” C-dúr szimfónia könnyen megszerethető darab: olaszos lendület, vidám kedély, felhőtlen játékosság uralja. Időnként mindazonáltal mégis előlegez valamennyit abból a félreismerhetetlen schuberti hangból, amely oly sok későbbi kompozíciónak, köztük a „Nagy” C-dúr szimfóniának is sajátja.

Wolfgang Amadeus Mozart C-dúr fuvola–hárfa kettősversenye (1778) a kor tipikus társalgási stílusában írt mű ugyan, ám végighallgatása a szólóhangszerek jellegzetes színvilágából adódó „éteri” szépség élményével is gazdagít. Kiegyensúlyozottság és derű sugározza át a kompozíció egészét, amely – Mozartra egyébként is jellemző olaszos pillanatok mellett – a kor magyar muzsikájának hatását is elárulja.

Szervánszky Endre Fuvolaversenye 1952–53-ból való. Zenei nyelvezete a századközép folklorisztikus tendenciáinak megfelelően magyar népi alaphangú. Kifejezésmódja érett, csiszolt, amelyben a nyitótétel önfeledt dalolása és kontrasztgazdagsága, folytatásként pedig a lassú középtétel egyszerű, letisztult éjszaka-poézise, majd a finálé csattanós szellemessége nagyszerű összhangot alkot egymással. A szólista Matuz István hangszerének élő legendája, aki kápráztatóan széles repertoárt tolmácsol egyéni elhivatottsággal. Hangversenyünk dirigense, Ménesi Gergely jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szimfonikus Zenekarának karmestere.

 

Warning! The basket time limit is about to expire!
estimated time left:
00:00

item(s) in basket

total:


Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.